Azt hitted, hogy egyedül vagy a problémáddal, de mégsem.

Azt hitted nem is tudnak rólad, de mégsem.

Azt hitted, hogy tudnod kell a rólad alkotott képnek minden egyes szegletét ismerd.

Azt hitted szereted az embereket. Azt hitted szeretnek az emberek.

Egy napon aztán felébredtél és felkeltél. A szíved mélyén egy hasítás állt beléd, hogy tükrözze mindazt a félelmet, amit már átéltél itt lenn a földön, a Föld nevű bolygón, ami a te helyed.

De nem ismered az összefüggéseket.

Hogy miért történik mindez?

Hogy miért nincsen meg nekem az, ami másnak megvan?

És miért kell annyit szenvednem, hogy elérjem azt ami –amikor már végre meglett- egy pillanat alatt elillan.

És miért kell végigszenvednem az életet, ahelyett, hogy ajándékképpen éljem azt meg?

Isten mindezt tudja jól, s megírta odafent.

Hogy betekints ebbe a hálóba, az ismeretlenbe, a túlvilágiba, a másik dimenzióba, ahhoz szükséges egy földi csatorna. Ahhoz kellek én neked.